Hogyan fejleszti a ritmus a gyerekeket?

Az anyák ősidők óta ösztönösen ringatják csecsemőiket, hogy megnyugtassák őket, és az első játékok is a gyermek és a szülők között az érintésen alapuló, ringató, dülöngéltető, lovagoltató, simogatós játékok, melyet mindig ritmizált mondókák, versek kísérnek. Vajon miért van ilyen kiemelkedő szerepe a ritmusnak a gyermekek fejlődésében?

A ritmus szó görög eredetű, a folyni szóból ered – vagyis azt jelenti, hogy valami folyik, áramlik, lüktet. A ritmus már a magzat életét is áthatja – hiszen folyamatosan hallja anyukája szívdobbanásait, a magzatvízben lebegve érzi édesanyja járásának ritmusát is – egy finoman ölelő, szorító, morajló, hullámzó közegben él. A méhösszehúzódások is ritmikusan követik egymást egészen a világrajövetelig.

Az első időkben a gyermeket az nyugtatja meg, ami emlékezteti őt a magzati lét körülményeire – ahol a mozgás, a ritmus, a folyamatos testkontaktus volt a természetes. Minél kíméletesebb az átmenet az anyaméh világa és a “kinti világ” között, annál inkább biztonságban érzi magát az újszülött, és ez a legfontosabb az egészséges fejlődéshez. Mára már számos tanulmány is bizonyította, hogy a gyermekek akkor tudnak a legjobban fejlődni testileg – lelkileg egyaránt, ha a szeretet és biztonság élményét élik át.

Hogyan tudjuk a két világ közti átmenetet megkönnyíteni kisbabánk számára? Először öleléssel, hordozással (hiszen ilyenkor érzi a testmeleget, hallja a szívverésünket, érzi minden mozdulatunkat, rezdülésünket), lassú, ritmikus simogatással, amiből fokozatosan kialakul a szintén lassú, ritmikus mozdulatokkal végzett masszázs. Eleinte halkan dúdolt altatódalokkal, majd mondókákkal, ritmikus versekkel, énekekkel.

Köztudott, hogy a harmonikus zenének milyen erőteljes fejlesztő hatása van. Nagyon fontos azonban, hogy a kicsik számára a zenei élmény elsősorban személyes legyen! Sokkal befogadhatóbb egy gyermek számára a szülő által, csak neki énekelt dal, miközben anya (apa) ölbeveszi, figyeli, simogatja, mint akár a legszebb “gépzene”, ami akár túl bonyolult is lehet neki és nem kapcsolódik hozzá személyes élmény.

A kicsiknél a mozgás és hangadás fejlődése szorosan összekapcsolódik. Sokszor megfigyelhetjük például, hogy miközben egy tárgyat ütögetnek (vagy éppen a saját lábukat), ugyanazt a szótagot ismételgetik közben, vagy a kiságyban állva rugóztatják a térdüket és közben ritmikusan hangicsálnak. Ezek a tevékenységek ráadásul örömet is okoznak a számukra. Ezért is nagyon jók a mozgással kísért mondókás játékok, melyekben a ritmus, a szöveg és a mozgás összekapcsolódik. Ezek az egyszerű játékok hihetetlen módon fejlesztik az idegrendszert, hiszen a két agyfélteke harmonikus együttműködését segítik elő: a bal agyfélteke a racionalitásért felelős (tehát a logikus gondolkodásért, a beszédért, de a ritmus és az idő érzékeléséért is), a jobb agyfélteke pedig inkább az érzelmeket érzékeli (ide tartozik a tér, a színek és a zene érzékelése is, a kreativitás) – tehát egy egyszerű játékkal, melynek során ölbevesszük kisbabánkat és a gyermekdal ritmusára zötyögtetjük a térdünkön, miközben ő teljes biztonságban érzi magát és teljes figyelmünket élvezi, tökéletes fejlesztésben részesítjük – hiszen mindez egyszerre hat az egyensúly-érzékelésre, a mozgásra, a beszédre, az értelemre…. és még gyermekünk önfeledt kacagása is garantált!

És pont ez a legfontosabb – hiszen a szülő által végzett masszázs, a közös mondókázás, éneklés, játék célja elsődlegesen nem a fejlesztés, hanem az együtt töltött felhőtlen, felszabadult időtöltés – a fejlesztő hatások “csupán” jótékony hozadékok!

Gyulai Borbála

gyógytornász

Irodalom:

Falvay Károly: Ritmikus mozgás – énekes játék; Országos Pedagógia Intézet,1990

Forrai Katalin: Ének a bölcsődében; Editio Musica Budapest, 1986

Dr. Hámori József – Az emberi agy aszimmetriái, Dialóg Campus Kiadó, 2005

Fotó: Mt Hagen Handicraft Group Papua New Guinea

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Masszírozd Te is velünk a kisbabád!információ a gyakorló órákról ITT.

Vérzéscsillapítás gyerekeknél

Nagyon fontos, hogy ha baleset éri a gyermeket, ne blokkoljanak le a szülők, hanem higgadtan tudjanak segítséget nyújtani.

Érdemes a váratlan helyzetekre előre felkészülni, erre nagyszerű lehetőség dr. Csomai Zita Babaelsősegély tanfolyama. Ezen a tanfolyamon a (leendő) szülők 6 óra alatt alapos felkészítést kapnak, mit kell tenniük kisebb-nagyobb vészhelyzetekben.

Az egyik leggyakoribb teendő otthoni veszélyhelyzetek esetén a vérzéscsillapítás. Kolléganőmet, Dr. Csomai Zita orvos – természetgyógyászt arról kérdeztem, melyek a legfontosabb dolgok, amikre egy vérzés esetén a szülőknek feltétlenül gondolnia kell. A következő tanácsokat adta:

Általános teendők:

  1. Ha nagyobb vérzés, sérülés keletkezett, hívjunk segítséget (mentők telefonszáma: 104)! A segítség megérkezésééig azonban ne üljünk tétlenül, fontos mihamarabb csillapítani a vérzést.
  2. A vérző testrészt emeljük meg, ezzel valamelyest csökkenthetjük a vérzést. Vérző kéz vagy láb esetén mindenképpen emeljük meg a végtagot.
  3. Nagyobb vérzés esetén mindenképpen fektessük le a kicsit, hogy elkerüljük az ájulást (és az esetlegesen ebből adódó másodlagos sérüléseket).
  4. Ha megemeljük a gyermek lábát, a létfontosságú szervek több vért kapnak.
  5. Mivel a vérveszteség miatt hamar hidegérzet jelentkezik, takarjuk be a kicsit, hiszen a ha fázik a baba, ennek leküzdése sok energiát vesz el tőle.
  6. Az elveszített folyadékot pótolni kell, kis kortyokban itassuk a gyermeket.
  7. A kicsi pulzusát, bőrszínét figyeljük, és beszélgessünk vele, így tudunk tájékozódni az általános állapotáról.
  8. Ha a sérült gyermek eszméletlen állapotú, fektessük stabil oldalfekvésbe és maradjunk mellette, soha ne hagyjuk magára!

Artériás vérzés

  • Verőeres vérzés esetén nagy erővel spriccel a vér, és a szívverésnek megfelelően lüktetést érzékelünk. Ilyenkor a vérzéscsillapítás életmentő beavatkozás (különösen, ha nagyobb artéria sérült), ilyenkor nincs idő várakozásra, mert egy percen belül is olyan mértékű vérveszteség léphet fel, mely életveszélyes lehet.
  • Régi elsősegélykönyvek az artériás nyomópontok megkeresését vagy szorítókötés készítését javasolták. Ezek a lehetőségek azonban nem bizonyultak hatékonynak a gyakorlatban, mert még gyakorlott orvosoknak is viszonylag hosszú idő kell egy szabályos szorítókötés felhelyezéséhez. Ráadásul sok olyan terület van a testen, ahol előfordulhat artériás vérzés, de nem lehet szorítókötést alkalmazni (pl. a nyaki ütőér vagy a nyelven található erek is ilyenek). Ezért a gyakorlati elsősegély-nyújtás napjainkban azt javasolja, hogy a vérző sebbe benyúlva, kezünkkel fogjuk meg a vérzés forrását jelentő sérült artériát, ezzel csillapítsuk a vérzést. Baleseti sebészek véleménye szerint ezzel a módszerrel okozunk a legkevesebb károsodást a szervezetben. Idegen személy esetében ilyenkor kötelező saját védelmünkről gondoskodni – gumikesztyűt kell használnunk a vér útján terjedő fertőző betegségek megakadályozására – saját gyermekünk esetében azonban a leggyorsabb beavatkozás a fontos! Az artériás vérzés végleges ellátása mindig az orvos feladata!

Vénás vérzés

  • A vénás vérzés is lehet nagymértékű, de ilyenkor a  vér lassabban folyik, soha nem spriccel, nem lüktet. Mivel a vénák a testfelszínhez közelebb futnak, mint az artériák, ezért ezeknek a sérülése sokkal gyakoribb. Nagyobb vénás vérzések keletkezhetnek a kar és a láb nyílt sérüléseinél.
  • Vénás vérzés ellátásánál nyomókötést alkalmazunk.
  • Helyezzünk steril mull-lapot a sebre és tekerjük körbe gézzel.
  • Soha ne használjunk szegett gézt, mert ha duzzanat alakul ki, akkor a szegett géz elszoríthatja a végtagot. A szegetlen pólya lehetőséget ad a duzzanat okozta tágulásra.
  • Ha nagyfokú a vérzés és a kötés átvérzett, helyezzünk fel egy teljes pólyát egészben, anélkül, hogy a régi, átázott kötést eltávolítanánk.

Kapilláris vérzés

  • Ez a leggyakrabban előforduló vérzéstípus, mellyel minden szülő találkozik, a kíváncsi csöppségek nem ússzák meg enélkül a világ felfedezését….
  • Általában kis kiterjedésű, vagy több helyen, pontszerűen szivárog a vér.
  • Gyakran kíséri a horzsolásokat vagy az egyéb kis sérüléseket.
  • Hideg folyó vízzel, majd fertőtlenítő lemosóval tisztítsuk meg a sebet és környékét.
  • A seb méretétől függően sebtapaszt vagy mull-lapot használjunk a seb lefedésére.
  • A hajszáleres vérzés általában teljes mértékben otthon kezelhető, használhatunk sebkenőcsöt is a gyorsabb gyógyulás érdekében.

A megelőzés a legfontosabb

  • Fontos, hogy már egészen kicsi korban tanítsuk meg a gyermekeknek, hogy az éles tárgyak milyen veszélyesek. Mindig együtt, felügyelet mellett ismerkedjünk meg a kés vagy az olló használatával, és magyarázzuk el, miért kell őket óvatosan használni.
  • Mivel a kicsit mozgáskoordinációja még alakulóban van, a balesetek egy-egy mozdulat következtében alakulnak ki, és akár súlyosak is lehetnek. Mindig figyeljünk arra, hogy veszélyes eszközökkel ne játsszanak egyedül a gyerekek.
  • A lakásban figyeljünk a törékeny tárgyak elhelyezésére – tegyük őket a kicsik által elérhetetlen helyekre, mert a szilánkok komoly sérüléseket okozhatnak.

És még egy fontos dolog: nagyon vigyázzunk a gyerekekre, de azért ne legyen lelkiismeretfurdalásunk a kisebb balesetek miatt – kedvenc anatómia professzorom szerint egy “valamirevaló gyerek” sok sebet szerez és bizony beteg is kell, hogy legyen, hisz így tanulja meg a szervezete, hogyan kell küzdeni!

IRODALOM: Dr. Csomai Zita: Baba-elsősegély

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Masszírozd Te is velünk a kisbabád!információ a gyakorló órákról ITT.